Tunézia gazdag történelemmel rendelkezik. Jelentősége egészen az ókorig nyúlik vissza, amikor a föníciaiak megalapították Karthágót, a Földközi-tenger egyik legfontosabb történelmi városát, amely a rómaiak érkezését követően Róma egyik tartományává vált. A rómaiak érkezésével elindult Tunézia fejlődése és virágzása is, hiszen a terjedelmes öntözőrendszerek kiépítése lehetővé tette a mezőgazdaság fejlődését. Így lett az ország északi része a Római Birodalom egyik legjelentősebb gabonatára. A legdöntőbb nyomot azonban az iszlám hitet és kultúrát terjesztő arabok hagyták maguk után, amelyeket a lakosság hamar fel is vette. A lakosság többsége még ma is arabnak tekinti magát (néhány európai, pl. olasz és francia kisebbségen kívül), a lakosság 98 százaléka pedig muszlim vallású.
Tunézia minden bizonnyal Észak-Afrika és az egész arab világ legnyitottabb és turisztikai szempontból legbiztonságosabb országa, főként az egykori francia protektorátus szerepének köszönhetően. Igaz azonban az is, hogy már Habib Bourguiba, Tunézia első elnöke politikájával is arra igyekezett, hogy támogassa és megőrizze a nyitottságot, a toleranciát és az európai irányultságot, valamint az arabbal összefonódó nyugati életmódot, amelyek együttesen alakítják ki Tunézia mai társadalmi valóságát.
Tunézia egy igazi mediterrán, a Földközi-tenger ölében elterülő ország. Gyönyörű, hosszan elnyúló homokos strandok díszítik, amelyeket a turisták egyszerűen imádják, de nagyon kedvező a mediterrán éghajlata is, amely hosszú, forró nyarakat és esős, de enyhe teleket biztosít. Minél délebbre megyünk, annál hosszabbak a nyarak és egyre kevesebb a csapadék, ami befolyásolja az éghajlat típusát is. Ez ugyanis a mediterrán éghajlatból fokozatosan félsivatagossá, majd a legdélibb részén, azaz Tunézia 40 százalékát lefedő Szaharában sivatagossá változik. Az ország déli részén a száraz éghajlat, az élelmiszerhiány és a sovány talaj miatt nomád mezőgazdaság alakult ki. A nomádok, amelyek száma mára már jelentősen csökkent, kecske- és juhnyájaikkal újabb és újabb legelők után kutatva vándorolnak. Az eltűnés fenyegeti a bennszülött berber népcsoportot is, akik troglodita házukkal manapság főleg turisztikai látványosságnak számítanak.
Az éghajlat következtében Tunézia felszínén úgy nevezett chottok, azaz sóstavak alakultak ki, amelyek főleg az ország déli részében találhatók, és a nedvesebb mediterrán éghajlatból a szárazabb sivatagiba történő átmenetet jelzik. Tunézia legnagyobb sóstava a Tozeur oázis közelében, az ország nyugati részében található Chott el-Jerid, amely a szafariprogramok népszerű állomása. Medjerda, az ország egyetlen állandó folyója a szomszédos Algériában elterülő atlaszi hegységből Tunézia felé folyik.
Tunézia káprázatos tája többek között lenyűgözte a Star Wars, egyik leghíresebb film alkotóit is, hiszen éppen a Hold felszínéhez hasonló táj teszi a filmet valóban hitelessé. A film kulisszái a Matmata hegységben kialakított földalatti Sidi Driss szállodában még ma is megtekinthetők.
Az turisztikai vonzerő és a kedvező éghajlat lehetővé tette a turizmus fejlődését, amely az ország egyik vezető gazdasági ágazatává vált, ezzel együtt pedig számos modern és népszerű üdülőhely is kiépült, amelyeket önnek is lehetősége van meglátogatni.
