Kezdjük egy legendával. Valaha élt Odüsszeusz. A hajóútja során Trójába megállt egy akkor még ismeretlen csodálatos szigeten. Ivott a titokzatos lótusz-italból. Ezen a méz ízű finom gyümölcsnek köszönhetően ő és utastársai is teljes boldogságot éreztek, olyannyira, hogy elfelejtették, hogy vissza kell menniük a hazájukba, a családjukhoz és barátaikhoz. Djerba még ma is nevezhető a „feledés szigetének“, mert számos mostani turista, Odüsszeuszhoz hasonlóan, ezen a vendégszerető szigeten elfelejti mindennapi gondjait és könnyen átengedi magát a Kelet csábító varázsának. Mind a mai napig nem sikerült megállapítani, hogy miben rejlik a lótusz-ital titka.
Djerba – a Kelet mesebeli szigete
ORIGINAL, Discovered by Intelekta in 2003
Kezdjük egy legendával. Valaha élt Odüsszeusz. A hajóútja során Trójába megállt egy akkor még ismeretlen csodálatos szigeten. Ivott a titokzatos lótusz-italból. Ezen a méz ízű finom gyümölcsnek köszönhetően ő és utastársai is teljes boldogságot éreztek, olyannyira, hogy elfelejtették, hogy vissza kell menniük a hazájukba, a családjukhoz és barátaikhoz. Djerba még ma is nevezhető a „feledés szigetének“, mert számos mostani turista, Odüsszeuszhoz hasonlóan, ezen a vendégszerető szigeten elfelejti mindennapi gondjait és könnyen átengedi magát a Kelet csábító varázsának. Mind a mai napig nem sikerült megállapítani, hogy miben rejlik a lótusz-ital titka.
A természeti szépségek, mint a mennyei homokos strandok kilométerei és a számunkra érdekes sivatagi táj elősegítette a sziget kedveltségét. Az öntözés lehetővé teszi a talaj termékenységét, így a szigeten ezerszámra nőnek a pálmák és az olajfák, amelyek között vannak olyanok, melyek kora csodálatra méltó. Nem egyszer fogjuk hallani, hogy Djerba a több ezer pálma szigete, habár a sziget megnevezésének ehhez nincsen semmi köze. A sziget nevét az ókori rómaiak adták – azt mondták rá hogy Jerba – a leghíresebb alkotásuk pedig a római töltés. Azóta minden megváltozott; Djerba az arabok fennhatósága alá került, és a valamikor rossz hírű kalózok kezére, mint amilyenek voltak a Barbarossa testvérek, valamint Dragut kalóz. Djerba lakosai viszont nem hagyták magukat megzavarni, hanem azzal foglalkoztak, amihez legjobban értettek – kereskedelemmel – már a múlt század hatvanas éveitől fogva pedig turizmussal foglalkoznak. Zömében rendkívül vendégszerető emberek, igazi poliglottok, akik könnyen megtanulnak néhány szlovén szót is. A legnagyobb értékük a család. A családi ünnepek mindig jelentős események, melyeket a hagyományos színes népviseletükben és több napon át ünnepelnek. Lehet, hogy meglepődnek azon, hogy egy ilyen arab országba nem csak muzulmánok élnek, ugyancsak léteznek kisebb zsidó közösségek is, mint amilyenek Hara Segira és Hara Kebira falvak; már a jelentésük sokat elárul – kis és nagy gettó. A djerbai zsidók a világon egyik legrégebbi közösséghez tartoznak és azt állítják, hogy ezen a területen élnek a babilóniai fogság óta. Érdemes megtekinteni a zsinagógájukat, a La Ghribát és ha szerencséjük lesz, látni fogják a zsidó bölcseket ima közben is.
A szétszórt családi birtokok, melyeket menzel-nek neveznek, Djerba tartománynak autentikus képet adnak. A házon belül egyfajta udvar, azaz patio volt, ahol a háziasszony társalgott más asszonyokkal, közben végezték a házi munkát és keleti történeteket meséltek. Tény az, hogy varázslatos vidék... Szállodák építésével, melyeknek a hangulata olyan, mint az Ezeregy éjszaka meséiben, melyek mint a gyöngyszemek szét vannak szórva a sziget strandjain, még jobban kihangsúlyozták a sziget varázslatos hangulatát. A sziget lakói tiszteletben tartják a törvényt, mely szerint a szállodák legfeljebb három szintesek lehetnek és meg kell őrizniük az arab-mór összhangot. Éppen ezek a szétszórt birtokok hozzájárultak ahhoz, hogy az egész szigeten, kivéve a fővárost Houmt Soukot, szinte nincsen olyan hely, amely településnek nevezhető. Ezért Houmt Souk nagyon élénk főváros, ahol a turistáknál a legnagyobb lelkesedést a piac váltja ki, erről kapta a nevét a település is (souk jeletése piac). Houmt Soukban semmiképpen sem szabad elmulasztani a nyüzsgést a piaci napokon, azaz hétfőn és csütörtökön. Járja végig a piacot és tapasztalja meg a jellemző keleti alkudozást.
Biztosan lelkesedést vált ki Guellala, a kerámiakészítés látványos központja, amely a Mediterrán térségben már az ókori időkben ismert volt. A hagyományos kerámia fazekas mesterek geometriai alakzatokkal és keleti motívumokkal díszített termékeket készítenek, melyeket látványos arab írással, kalligráfiával egészítenek ki.
Bizonyára nem maradnak szem elől tévesztve a mecsetek sem, amelyekből a szigeten lépten-nyomon található egy-egy, évszázadokkal ezelőtt a lakosok ezekben rejtőztek el amikor ellenséges támadásnak volt kitéve, amelyekből Djerba történelme során számosat feljegyeztek. Manapság a szigeten 214 mecset van, amelyek csodálatos kupolákkal büszkélkednek, a hozzájuk tartozó minaretekről pedig naponta ötször hirdetik, hogy eljött az imádkozás ideje.
Ezen a varázslatos szigeten megtalálja az igazi hagyományos Észak Afrika részleteit, sok turista rájön arra, hogy nem kell más turisztikai célpontot keresnie. Azóta rendszeres látogatói ennek a mesebeli szigetnek.
ORIGINAL, Discovered by Intelekta in 2003
Kezdjük egy legendával. Valaha élt Odüsszeusz. A hajóútja során Trójába megállt egy akkor még ismeretlen csodálatos szigeten. Ivott a titokzatos lótusz-italból. Ezen a méz ízű finom gyümölcsnek köszönhetően ő és utastársai is teljes boldogságot éreztek, olyannyira, hogy elfelejtették, hogy vissza kell menniük a hazájukba, a családjukhoz és barátaikhoz. Djerba még ma is nevezhető a „feledés szigetének“, mert számos mostani turista, Odüsszeuszhoz hasonlóan, ezen a vendégszerető szigeten elfelejti mindennapi gondjait és könnyen átengedi magát a Kelet csábító varázsának. Mind a mai napig nem sikerült megállapítani, hogy miben rejlik a lótusz-ital titka.
A természeti szépségek, mint a mennyei homokos strandok kilométerei és a számunkra érdekes sivatagi táj elősegítette a sziget kedveltségét. Az öntözés lehetővé teszi a talaj termékenységét, így a szigeten ezerszámra nőnek a pálmák és az olajfák, amelyek között vannak olyanok, melyek kora csodálatra méltó. Nem egyszer fogjuk hallani, hogy Djerba a több ezer pálma szigete, habár a sziget megnevezésének ehhez nincsen semmi köze. A sziget nevét az ókori rómaiak adták – azt mondták rá hogy Jerba – a leghíresebb alkotásuk pedig a római töltés. Azóta minden megváltozott; Djerba az arabok fennhatósága alá került, és a valamikor rossz hírű kalózok kezére, mint amilyenek voltak a Barbarossa testvérek, valamint Dragut kalóz. Djerba lakosai viszont nem hagyták magukat megzavarni, hanem azzal foglalkoztak, amihez legjobban értettek – kereskedelemmel – már a múlt század hatvanas éveitől fogva pedig turizmussal foglalkoznak. Zömében rendkívül vendégszerető emberek, igazi poliglottok, akik könnyen megtanulnak néhány szlovén szót is. A legnagyobb értékük a család. A családi ünnepek mindig jelentős események, melyeket a hagyományos színes népviseletükben és több napon át ünnepelnek. Lehet, hogy meglepődnek azon, hogy egy ilyen arab országba nem csak muzulmánok élnek, ugyancsak léteznek kisebb zsidó közösségek is, mint amilyenek Hara Segira és Hara Kebira falvak; már a jelentésük sokat elárul – kis és nagy gettó. A djerbai zsidók a világon egyik legrégebbi közösséghez tartoznak és azt állítják, hogy ezen a területen élnek a babilóniai fogság óta. Érdemes megtekinteni a zsinagógájukat, a La Ghribát és ha szerencséjük lesz, látni fogják a zsidó bölcseket ima közben is.
A szétszórt családi birtokok, melyeket menzel-nek neveznek, Djerba tartománynak autentikus képet adnak. A házon belül egyfajta udvar, azaz patio volt, ahol a háziasszony társalgott más asszonyokkal, közben végezték a házi munkát és keleti történeteket meséltek. Tény az, hogy varázslatos vidék... Szállodák építésével, melyeknek a hangulata olyan, mint az Ezeregy éjszaka meséiben, melyek mint a gyöngyszemek szét vannak szórva a sziget strandjain, még jobban kihangsúlyozták a sziget varázslatos hangulatát. A sziget lakói tiszteletben tartják a törvényt, mely szerint a szállodák legfeljebb három szintesek lehetnek és meg kell őrizniük az arab-mór összhangot. Éppen ezek a szétszórt birtokok hozzájárultak ahhoz, hogy az egész szigeten, kivéve a fővárost Houmt Soukot, szinte nincsen olyan hely, amely településnek nevezhető. Ezért Houmt Souk nagyon élénk főváros, ahol a turistáknál a legnagyobb lelkesedést a piac váltja ki, erről kapta a nevét a település is (souk jeletése piac). Houmt Soukban semmiképpen sem szabad elmulasztani a nyüzsgést a piaci napokon, azaz hétfőn és csütörtökön. Járja végig a piacot és tapasztalja meg a jellemző keleti alkudozást.
Biztosan lelkesedést vált ki Guellala, a kerámiakészítés látványos központja, amely a Mediterrán térségben már az ókori időkben ismert volt. A hagyományos kerámia fazekas mesterek geometriai alakzatokkal és keleti motívumokkal díszített termékeket készítenek, melyeket látványos arab írással, kalligráfiával egészítenek ki.
Bizonyára nem maradnak szem elől tévesztve a mecsetek sem, amelyekből a szigeten lépten-nyomon található egy-egy, évszázadokkal ezelőtt a lakosok ezekben rejtőztek el amikor ellenséges támadásnak volt kitéve, amelyekből Djerba történelme során számosat feljegyeztek. Manapság a szigeten 214 mecset van, amelyek csodálatos kupolákkal büszkélkednek, a hozzájuk tartozó minaretekről pedig naponta ötször hirdetik, hogy eljött az imádkozás ideje.
Ezen a varázslatos szigeten megtalálja az igazi hagyományos Észak Afrika részleteit, sok turista rájön arra, hogy nem kell más turisztikai célpontot keresnie. Azóta rendszeres látogatói ennek a mesebeli szigetnek.
